HUNGARICUM P. NOSFERATU
BiteFight Vámpír Klánoldal S6.

Klánunk képgalériája

Mindig korabeli mesterekkel dolgoztattunk, és kölcsönvettük a tehetségüket portréink megörökítéséhez. A legtöbben már nem is élnek... vagy öröklétre kárhoztattak. Itt felfedjük valódi arcunkat, levetve a játékból ismert álarcokat. Amik egyébként is unalmasak. Köszönet a művészeknek a ragyogó munkáért és számunkra feláldozott életükért. Nevük örökre fenn marad...

Drága és hőn szeretett Úrhölgyeink:

Névre kattintva: Harapólink

Képre kattintva: Játékbeli karakter

Stuart (1420,08.08 - ?) - a legkedvesebb gyilkos

CrownVictoria (1487,09.20. - 2009,04.05. - ?) - aki feltámadt

1487. szeptember 20-án, hajnalban születtem.
Életem átlagos volt... egészen édesapám haláláig, akit 9 éves koromban veszítettem el. Ekkor találkoztam először a különleges lények létezésének tényével. Egy húsra éhes, vágyait leküzdeni nem képes farkasember tépte szét. Nagyon elkeserített a tudat, hogy világunk pusztulásnak indult.
Dühöm az évek múltával csak egyre fokozódott, sosem szűnő bosszúvágy hajtott.
1506- ban a sorsom összehozott egy hozzám hasonló múlttal rendelkező egyénnel, aki idővel a bizalmába fogadott, s kiderült, különös dolgokra képes... 1507. augusztusában megharapott, ezzel sorsom megpecsételődött, megkezdődött a bosszúhadjáratom.
Eleinte csak tébláboltam, nem tudtam mihez kezdjek az átváltozással, a napfénnyel, az emberi vér iránti szomjammal...
Egyre több vámpír- vérfarkas háborúról szóló könyvet olvastam. Mikor megértettem, mi és miért van, attól fogva egyetlen célom volt epusztítani minden farkast, a vérszívás már nem hajtott.
Megerősödtem, mert felismertem, hogy ebben a harcban mi számít előnynek... Felfegyverkeztem a legmodernebb eszközökkel, és barátokat gyűjtöttem magam köré... minden éjszaka együtt indultunk az ellenség írtására.
Egy nap végül elhulltam. 2008 őszén egy más világ beli farkas harc nélkül győzött le, kihasználva gyengeségemet.
Ezután szellemként éltem köztük.
Történetem ott kezdett még érdekesebbé válni, hogy az egykori jóbarát fülébejutottak a történtek, s felkereste testemet, melyet halálomkor a kivégzők osztaga egy titkos búvóhelyre szállíttatott, kutatási célból, az ellenség területére. Egy új faj létrehozásán kísérleteztek, mely a két faj előnyeit egyesíti, s ezáltal mindegyiknél erősebb, szinte elpusztíthatatlan. Szerencsére a jóbarát nagyon bátor volt, eljutott már- már élettelen testemhez, és egy harapással újra életet lehelt belém. Megmentőm. Örökké hálás leszek neki ezért. Mindez 2009. áprilisában esett meg. Új életre keltem, ám sajnos minden tapasztalatom elveszett, így újra emberekre kezdtem vadászni... sok időbe telt újra legyőzni a bennem lakozó szörnyet, s a dühömet az arra érdemesek felé fordítani. Két hónapig minden csepp nehezen megszerzett vért a klán javára fordítottam, így nyertem el a szponzori címet. A tél beköszöntével ez változott. Dühöm oly mértéket öltött, hogy gyengén és esélytelenül bár, de szembefordultam a vérfarkasok hadával. Nemrégiben elkezdtem megerősödni.

Nyafi (1482,01.01. - ?) - édeskedves